A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén állhat ismét növekedési pályára. A visszafogott kereslet következtében az infláció jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is számottevő bizonytalanság övezi.
A magyar gazdaságra továbbra is jellemző maradhat az előző évben megfigyelt szerkezeti kettősség. Az export várható fellendülésével ellentétben a belföldi kereslet idén nem fog érdemben növekedni. A magyar gazdaság kilábalása emiatt csak késve követi a globális és régiós gazdasági folyamatokat.
A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulása továbbra is a gyenge kereslet árleszorító hatását mutatja. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatosan mérséklődik. Az iparcikkek árindexe február után márciusban is csökkent. Mindezek fényében a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció az idei év közepétől a cél közelébe, a jövő évben pedig a cél alá süllyedhet.
Az elmúlt hónapban tovább javult a nemzetközi befektetői hangulat, ami a hazai pénzügyi eszközök mérséklődő kockázati felárában is tükröződött. Néhány euroövezeti ország államadósság-pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak azonban továbbra is jelen vannak, ami veszélyezteti a javuló nemzetközi tendencia fennmaradását. Magyarország korábbi külső sérülékenységét mérsékli a gazdaság javuló egyensúlyi pozíciója, azonban a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú.
A fentiek alapján a Monetáris Tanács az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.
