A Monetáris Tanács megítélése szerint a hazai gazdaság a tavalyi mély recessziót követően idén ismét növekedési pályára állhat. A közvetett adók és a szabályozott árak emelése növeli az inflációt, ugyanakkor annak alakulását egyre inkább a visszafogott kereslet határozza meg. Ennek következtében a fogyasztóiár-index jövőre várhatóan az MNB célja alá csökken. A nemzetközi pénzügyi piaci folyamatok jövőbeli alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi.
A magyar gazdasági folyamatok a globális és régiós fellendülést késve követik. A növekedésben a tavaly megfigyelt szerkezeti kettősség továbbra is fennmaradhat. Az idei év során az export markáns bővülése mellett a fogyasztás az előző évi jelentősebb visszaesést követően sem fog érdemben növekedni.
A középtávú inflációs kilátások szempontjából meghatározó termékcsoportok áralakulására továbbra is a gyenge kereslet gyakorolja a legnagyobb hatást. A piaci szolgáltatások inflációja folyamatos mérséklődést mutat. Az iparcikkek árai a kedvezőtlenebb januári adatot követően februárban korrigálódtak. Mindezeket figyelembe véve a Monetáris Tanács továbbra is úgy ítéli meg, hogy az infláció az idei év közepétől a cél közelébe, a jövő évben pedig a cél alá süllyedhet.
A nemzetközi befektetői hangulat az elmúlt hónapban javult, és ezzel összhangban a hazai pénzügyi eszközök kockázati felára jelentősen mérséklődött. Az egyes eurozónabeli országok államadósság pályájának fenntarthatóságával kapcsolatos befektetői aggodalmak ugyan továbbra is jelen vannak, mégsem gyakoroltak számottevő hatást a kelet-közép európai régió országainak kockázati megítélésére. A Tanács megítélése szerint bizonytalanság övezi a javuló tendencia fennmaradását. Magyarország külső sérülékenységét mérsékelte a gazdaság egyensúlyi pozícióinak jelentős javulása, a magas adósságállományok és a gyenge konjunkturális mutatók azonban továbbra is kockázatot jelentenek. A külső sokkokkal szembeni érzékenység mérséklése érdekében a hosszútávon fenntartható, fegyelmezett költségvetési politika kiemelt fontosságú.
A fentiek alapján a Monetáris Tanács az alapkamat 25 bázispontos csökkentése mellett döntött. Az inflációs és reálgazdasági kilátások alapján indokolt további kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha azt az ország kockázati megítélése lehetővé teszi.